A mai gyerekeknek mindenük van, telefonjuk, laptopjuk, csak gyerekkoruk nincs! Ezt az írást mindenkinek érdemes lenne elolvasni
Fotó: Fortepan/Baráth Endre
A mai gyerekek élete tele van olyan dolgokkal, amikről mi, felnőttek gyermekkorunkban álmodni sem mertünk volna. Telefon, laptop, internet – szinte mindent megkapnak, amit csak kívánhatnak. És mégis, valami hiányzik: az igazi, gondtalan gyermekkor. Vajon mitől fosztja meg őket ez a digitális világ?
Amikor a szülők arra kérik gyermekeiket, hogy menjenek ki játszani, gyakran kifogásokat hallanak vissza: „Hideg van!” télen, „Túl meleg van!” nyáron, vagy „Senki sincs kint, mindenki a telefonján játszik.” És amikor elérkezik a várva várt vakáció, az utazás a vidéki nagyihoz, a válasz sokszor csak ennyi: „De ott nincs internet és alig van térerő.” Mintha ezek nélkül el sem tudnák képzelni az életet.
A szülők ilyenkor csak sóhajtanak, visszaemlékezve a saját gyermekkorukra: „Reggel felkeltünk, kalácsot reggeliztünk, amit a mama sütött, és forró kakaót ittunk, ami abból a tejből készült, amit a nagyi tehene adott. Egész nap a szabadban játszottunk – nem volt szükség telefonra vagy laptopra, elég volt egy labda, néhány barát, és a képzeletünk.”
A felnőttek generációja másképp nőtt fel. Nem vágytak többre, mint a közeli barátokkal eltöltött órákra, amikor egy új labda vagy egy frissen szedett gyümölcs volt a nap fénypontja. Az egész udvar játszótér volt, minden sarkon egy-egy új kaland, nem pedig egy virtuális világban szőtt álom. Az üzeneteket nem telefonon küldték, hanem kiabáltak egymásnak a kerítés felett, és ha labdát kaptak, azonnal megosztották azt a többiekkel.
A kérdés most az, hogy mi marad majd meg a mai gyermekek emlékeiben? Ha egyszer ők is szülők lesznek, mit fognak mesélni a saját gyerekeiknek? Vajon elmondhatják, hogy órákat töltöttek a barátokkal, hogy együtt nevettek és játszottak, vagy csak annyit tudnak majd mondani, hogy „mindenkivel együtt voltunk – online”?
Ez az írás egy emlékeztető mindannyiunknak: a gyermekkor pótolhatatlan, és ha egyszer elmúlik, nem lehet visszahozni. Ideje lenne elgondolkodni azon, hogyan teremthetünk olyan élményeket gyermekeink számára, amelyekről majd valóban érdemes lesz mesélni.
