Kijöttek a sokkoló adatok! Így kobozták el egyetlen év alatt a magyarok pénzét
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
A 2023-as év a magyar költségvetésben komoly megszorításokat hozott, különösen az oktatás és az egészségügy területén. Az Országgyűlés elé terjesztett zárszámadási törvényből kiderül, hogy az inflációval korrigált adatok alapján az állam egészségügyi kiadásai 7,8 százalékkal, míg az oktatásra fordított ráfordítások reálértéke 5,6 százalékkal csökkent. Mindeközben a propagandára szánt kiadások emelkedtek, ami tovább mélyíti a költségvetés prioritásainak ellentmondásait.
Az inflációs válság és az ukrajnai háború felborította az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, és mintegy 3000 milliárd forintos extra kiadásra kényszerítette az államot. A megugró energiaárak és az államadósságot terhelő kamatkiadások növekvő terheket jelentettek, amit részben különadókkal próbáltak fedezni. Mivel ez nem volt elegendő, a kormány a kiadások csökkentésére kényszerült, ami érzékenyen érintette a lakosságot és a közszolgáltatásokat.
Az oktatásra fordított kiadások reálértéke 5,6 százalékkal esett vissza, ami az oktatási intézmények további leépülését vetíti előre. Az egészségügy helyzete még súlyosabb: bár a kiadások nominálisan 9,8 százalékkal nőttek, az infláció hatása miatt a reálértékük 7,8 százalékkal csökkent. A rendvédelem sem maradt érintetlen, a reálérték-csökkenés ezen a területen 21 százalékot tett ki, ami hozzájárult a rendőrség alulfinanszírozottságához és a beszállítók felé fennálló közel 30 milliárd forintos tartozás felhalmozásához.
Az állami bürokrácia és a közösségi szolgáltatások finanszírozása is jelentősen csökkent, nominálisan 6,4 százalékkal, ami reálértéken 24 százalékos visszaesést jelent. Ezzel Magyarország az Európai Unió legdrágábban működő állama maradt, mivel a GDP 8,1 százalékát fordította az állami feladatok ellátására, miközben az uniós átlag csupán 5,9 százalék.
Fotó: Nepszava
Az egészségügyi kiadások alacsony aránya különösen aggasztó, hiszen Magyarország az utolsó helyet foglalja el az EU-s országok között, a GDP 4,7 százalékát fordítva erre a területre, míg az uniós átlag 7,7 százalék. Ahhoz, hogy hazánk felzárkózzon az EU-s normákhoz, 2250 milliárd forinttal kellett volna többet költeni az egészségügyre, ami egyelőre távoli célnak tűnik.
Az oktatás szintén alulfinanszírozott: a GDP 3,9 százalékát fordítják rá, míg az uniós átlag 4,9 százalék. Ez azt jelenti, hogy 750 milliárd forint hiányzik az oktatási költségvetésből ahhoz, hogy Magyarország elérje az uniós átlagot, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat a jövő generációk képzésére és felkészültségére nézve.
Összességében a 2023-as év súlyos megszorításokat hozott a magyar költségvetésben, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Az egészségügy és az oktatás hanyatlása mellett az állami bürokrácia magas fenntartási költségei továbbra is problémát jelentenek, miközben a gazdasági támogatások és a sport- és egyházi kiadások kiemelten magasak maradnak.
Forrás: Nepszava
Borítókép: illusztráció
