Miért van hatvan pár régi cipő a Duna partján Budapesten?
Fotó: Wikipedia
A budapesti Duna-parton, a Parlament közelében egy meghatározó és szívszorító emlékmű áll, amely az 1944-1945 között történt holokauszt borzalmaira emlékeztet. Az emlékmű nem más, mint hatvan pár különböző cipő: csizmák, gyermek szandálok, klumpák, melyeket fémből és kőből készítettek. Az első pillantásra akár valódi lábbeliknek is tűnő cipők csendben emlékeztetnek a magyarországi zsidó áldozatokra, akiket a nyilasok a jeges Dunába lőttek.
Az emlékművet 2005. április 16-án avatták fel, a holokauszt áldozatainak emléknapján. János Jan Togay rendező koncepciója alapján készült, Gyula Pauer szobrász közreműködésével. A szobor célja, hogy az embereket megállásra és emlékezésre késztesse, hogy ne feledjük el a történelem ezen sötét fejezetét.
A történet szerint 1944-1945 telén a nyilasok sok zsidó áldozatot nem a hagyományos módon végeztek ki, hanem a jeges Dunába lőtték őket. Mielőtt lelőtték volna őket, arra kényszerítették az áldozatokat, hogy levetkőzzenek, és hátrahagyják cipőiket, amely akkoriban nagy értéknek számított. A Dunába esve az áldozatok gyorsan megfulladtak vagy a jeges víz ölte meg őket.
Az emlékmű nemcsak a történelem egy borzalmas pillanatának állít emléket, hanem figyelmeztetés is mindannyiunk számára: soha többé ne ismétlődjön meg ilyen embertelenség. A cipők ma is ott állnak a Duna partján, hogy emlékeztessenek a múltra, azokra az emberekre, akiket erőszakkal szakítottak el családjaiktól, otthonaiktól és életüktől.
