Most jött! Szavazott az Európai Parlament az óraátállításról!
Fotó: RTL (illusztráció)
Idén október utolsó vasárnapján, 26-ról 27-re virradó éjszaka állítjuk át az órákat téli időszámításra. Hajnali 3:00 órakor visszaállítjuk az időt 2:00 órára, így vasárnap reggel egy órával tovább alhatunk. Bár az óraátállítás régóta velünk van, és évente kétszer visszatér, egyre többen kérdőjelezik meg ennek szükségességét, és az Európai Unióban is zajlanak a viták a rendszer fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
Miért hétvégén történik az óraátállítás?
Érdekes megfigyelni, hogy az időszámítás-váltásokat mindig hétvégén hajtjuk végre. Ennek oka, hogy az óraátállítás hatással lehet mindennapi rutinjainkra, és megnehezítheti az új alvási rendhez való alkalmazkodást. „Ha az idő átállítása egy hétvégi (azaz pihenő) napon történik, a szervezetre gyakorolt esetleges negatív hatások minimalizálhatók, lehetővé téve a zökkenőmentesebb, természetesebb alkalmazkodást az új időbeosztáshoz, és nem károsítja az alvás minőségét.”
Téli időszámítás és annak hatásai
Bár a téli időszámítással visszakapjuk a nyári alatt „elrabolt” egy óránkat, nem feltétlenül mindenkit lelkesít ez az extra pihenőidő. A napfény hiánya miatt sokaknál felerősödhet a szomorúság, apátia, és melankólia érzése. A cirkadián ritmus felborulása pedig növelheti a szervezet stressz- és szorongásszintjét, ami koncentrációs nehézségeket, ingerlékenységet vagy idegességet okozhat.
Az óraátállítás eredete és célja
Az óraátállítás ötletét az Egyesült Államokban vezették be az első világháború idején, hogy energiát takarítsanak meg. A világ számos országában, így például az Egyesült Királyságban és Németországban is hasonló céllal állították át az órákat, hogy takarékoskodjanak az energiával. A nyári időszámítást később megszüntették, de az 1980-as években újra bevezették az olajválság nyomán, amikor ismét szükségessé vált a források megtakarítása.
Az EU tervezett, de elakadt döntése az óraátállítás megszüntetéséről
Az elmúlt évek során az Európai Parlament és az Európai Bizottság több alkalommal vitatta az óraátállítás kérdését. 2019-ben az Európai Parlament támogatta azt a javaslatot, hogy szüntessék meg a nyári időszámításra való átállást. 2021-ben egy szavazást is tartottak a kérdésben: „Azok az európai országok, amelyek a nyári időszámítás végleges megtartása mellett döntenek, 2021 márciusának utolsó vasárnapján hajtják végre az utolsó ilyen átállítást. Azok, amelyek inkább maradnak a normál (téli) időszámításnál, 2021 októberének utolsó vasárnapján állíthatják át utoljára az időt.”
A terv azonban elakadt, mert a tagállami kormányok nem tudtak közös nevezőre jutni. Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő szerint: „A tagállami kormányok blokkolták a projektet. Az EU soha nem dönt és nem is dönthet a tagállamok helyett, mert az uniós szintű döntéseket az Európai Parlamentben hozzák meg, többséggel, és mi az Európai Parlamentben azt mondtuk, hogy szeretnénk leállítani ezt az átállítást. Az EP-ben megvolt a többség, de a tagállamok kormányai ezt megakadályozták, tehát itt tartunk, az EU a tagállamok akarata szerint akart tenni, de a kormányok ellenezték, és a dolgok maradnak a régiben.”
Az európai uniós egyeztetések továbbra sem vezettek eredményre. „A 27 tagállam nem tudott megegyezni, néhányan a téli időszámítást szerették volna megtartani, mások a nyári időszámítást akarták meghagyni, így nem született döntés. Nem tudtak megegyezni, így a dolgok maradnak úgy, ahogy vannak” – zárta gondolatait Mureșan.
Jövőkép
Míg az EU szándéka szerint az óraátállítás megszüntetése közelebb hozta volna az időszámítás állandóságát, az elakadt döntés miatt ez a váltakozás egyelőre folytatódik. Az időzónák változásai tehát továbbra is a mindennapjaink részei maradnak, még ha sokan már régóta egy állandó rendszer bevezetését is támogatnák.
