Ha te is a nyolcvanas években voltál gyerek,akkor muszáj látnod ezt a videót!

Fotó: Youtube

Amikor a magyar tenger, a Balaton és társai, mint a Fertő-, Tisza-, Velencei-tó, még igazi Riviérának számítottak, azokat az időket sokan csak nosztalgikus mosollyal idézik fel. Az 1970-es, 1980-as években a magyar nyarak valóban más hangulatot árasztottak, mint manapság. Akkoriban még az NDK-s autók, mint a Trabant vagy a Wartburg jelentették a menőséget, és bárhol felbukkanhattak NSZK-s turisták, akikkel a magyarok szívesen megosztották a strandokat.

A családok akkor még egységes tömbként, nagyszülőkkel és gyerekekkel együtt töltötték a nyarat a tóparton. A Kinizsi sör folyt a poharakban, a nagyok lazán beszélgettek, míg a gyerekek a vízben lubickoltak. A hűtőtáskák virágmintáival és a hekk, a magyar tengerparti ételek királyaival telepakolva, mindenki jól érezte magát. A Kofola, amely a nyugati Coca-Cola megfelelője volt, és a Hungária pezsgő emblematikus italokként tündököltek ezeken az összejöveteleken.

Az olajszagú hajról nem is beszélve, ami a naptejek és a Balaton vagy más tó vize keveredéséből adódott. Ez volt az az időszak, amikor még Bujtor Istvánt, a magyar Bud Spencert mindenki ismerte és szerette a filmjei miatt, amelyek szórakoztató társaságot nyújtottak a kánikulai délutánokon.

Ezek a nyarak nem csupán a kikapcsolódásról szóltak, hanem a közösségi élményről, a generációk közötti kapcsolatok ápolásáról. Amikor még valóban úgy éreztük, hogy a magyar tengerpartok a mi kis Riviéránk, és a nyaralás nem volt teljes a család minden tagja nélkül. Azok valóban szép idők voltak, amikor a nyár minden pillanata kalandot és összetartozást jelentett. Az idők változnak, de a nosztalgia és a régi szép nyarak emléke még sokáig velünk marad.